Kedves Rege és Zoli!
Avagy Törpit, és Manót is írhattam volna, ha lazábban akartam volna kezdeni ezt a levelet. Ne izguljatok, nem leszek hosszú, csak meg szeretném nektek köszönni a meghívást a veresegyházi református templomban tartott esküvőtökre, melyről szokás szerint majdnem megint elkéstem. Mármint nem az a szokásom, hogy a ti esküvőtökről állandóan elkések, hanem inkább az, hogy az adott időpontban hirdetett eseményekről.
Minthogy épp kiszámoltam az időtartamot Google Maps „barátom” figyelembevételével, ami ahhoz kell, hogy a budapesti, tizenegyedik kerületi Mezőkövesd útról eljussak a veresegyházi Kálvin térre, így csak akkor értem oda, mikor már ti bevonultatok a templomba. A templomba, mely nagyszerűen karbantartott – avagy szépen felújított – kis református templom Veresegyház közepén, egy gyönyörű parkkal és mellette a Református Általános Iskolával.
Oda fele úton azon ábrándoztam hatalmas fantáziámmal, hogy hány ikkyo-t, sankyo-t, vagy irimi nage-t fogok látni tőletek, de aztán kapcsoltam, mint Rózsa Gyuri annak idején, és rájöttem, hogy túl nagy a fantáziám és valószínűleg ilyen nem lesz. Azért nagy hangulatfokozó lett volna, ha hirtelen lerántottátok volna magatokról felső, „álca” ruhátokat és hakamában, a dojo szabályainak megfelelően zajlott volna a szertartás.
Igaz ugyan, hogy akkor azt Kárpáti Gábor Csaba sensei vezette volna le, és valószínűleg a Magyarországon nem lenne érvényes, de ez ugye egy más kérdés.
A szertartás szép volt, ahogy Rege, te gyönyörű voltál – ragyogtál – , Zoli, te pedig nagyon elegáns voltál, és nem tudtam nem észrevenni a szemeidből sugárzó boldogságot. Ugyan azt mára már elfelejtettem – és a noteszembe sem írtam fel – hogy a tiszteletes a Bibliából melyik idézetet idézte, de arra emlékszem, hogy az egyes-, kettes-, hármas fonálról volt benne szó. Arról, hogy a kettes mennyivel erősebb, mint az egyes, a hármas meg szinte eltéphetetlen, ahol Jézus Krisztus is benne van a „képletben”. Illetve volt némi – talán freudi elszólás – a többnejűségre vonatkozóan, ám erre rögtön felfigyelt az egész gyülekezet.
Köszönöm a szertartás utáni szeretet vendégséget, és azt, hogy ha csak egy gombostű fejnyi részt, de még a közös fényképekből is vállalhattam.
Nagyon sok boldogságot, bő gyermekáldást és harmonikus, aikidóban is gazdag további életet kívánok nektek!
Kezdő aikidós társatok:
Pető Ricsi
